Kedves Látogató!

Kisebb kár érte és úgy érzi, hogy nem éri meg pereskedni? Nincs pénze pereskedni? A Pertárskereső.hu ebben segít. Keressen károsult társakat! A TV Ügyvédje riportereként többezer esetben tapasztaltam, hogy nem tudott “győzni az igazság”. Miért? Részletek...

Pertársaságokról

Pertársaság

Ha bármely perbeli pozícióban több fél szerepel, pertársaságról beszélünk. Pertársaság kényszerűségből vagy célszerűségi szempontok alapján keletkezhet, eszerint beszélünk kényszerű (egységes) vagy egyszerű pertársaságról.

Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető,

  • ha a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne (ez a kényszerű- vagy más szóval egységes pertársaság). Ennek tipikus példája az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti per, ahol a felperes az aki a közös tulajdont meg kívánja szűntetni, az alperesi oldalon pedig ott kell állnia a többi tulajdonostársnak, az özvegyi jogra, más haszonélvezetre, használatra jogosultaknak, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultjának, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor az ilyen jognak a jogosultjának is.
  • a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból, vagy hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ez utóbbi esetben a bíróság illetékessége valamennyi pertárs tekintetében megállapítható (egyszerű pertársaság). Az egyszerű pertársaság első fordulatára (azonos jogviszony) példa lehet, ha a tömegbaleset minden sérültje együtt, felperesi pertársaságként indít pert a károkozó ellen, míg a második variánsra (hasonló ténybeli vagy jogi alap) példa, ha a társasház egy perben perli a közös költséget nem fizető lakókat.

A pertársak perbeli jogállása attól függ, hogy egységes vagy egyszerű pertársaságról van-e szó. Az egységes pertársaságnál a pertárs perbeli cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határnapot, határidőt vagy cselekményt elmulasztott és mulasztását utólag sem pótolta . Az ilyen pertársak egymástól eltérő perbeli cselekményeit és előadásait a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

Az egyszerű pertársaság esetén ezzel szemben egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára . A határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell, de a tárgyalás elkülönítése esetén a közvetlenül nem érdekelt pertárs idézése mellőzhető.

Változás a felek személyében

A per folyamán előfordulhat, hogy akár a felperesi, akár az alperesi pozícióban az eredeti fél helyébe vagy mellé más személy lép. A változásnak több oka lehet:

1. Jogutódlás

A leggyakrabban a peres felek személyének megváltozásához a jogutódlás vezet, tehát az, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint jogutódlás következik be.

Ez fordul elő, ha

a fél meghal,

a jogi személy jogutódlással megszűnik, átalakul, szétválik, egyesül, illetve

a követelés jogosultja vagy kötelezettje egyéb okból (pl. engedményezés, tartozásátvállalás folytán) megváltozik.

Jogutódlás esetén a perbe a jogutód önként beléphet félként, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját azonban csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt következett be .

A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges (ez alól értelemszerűen kivétel, ha a perbelépésre a jogelőd halála, jogutódlással való megszűnése miatt került sor).

A jogutód perbe lépése, illetve perbe vonása esetén, ha az nem a jogelőd halála miatt történt, a jogelődöt – kérelmére – a bíróságnak a perből el kell bocsátania. A jogutód perbe lépését, illetve perbe vonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A bejelentést a felekkel és a perbevont jogutóddal közölni kell. A jogelőd perbeli cselekményei és az addig meghozott bírói határozatok a jogutód tekintetében is hatályosak. Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, akkor a jogutód pertársa lesz.

2. A pertárgyigénylő jogutódlása

Speciális esete a felek személyében bekövetkező változásnak, ha a feleken kívül álló személy tart igényt a per tárgyára és az alperes perbehívása folytán perbe lép. Ha a per tárgyát harmadik személy egészen vagy részben a maga részére igényli (pl. a felperes által követelt dolgot az alperes már a per indítása előtt harmadik személynek eladta), az alperes az igénylőt perbe hívhatja. Ha az igénylő a perbe belép és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondással bírói letétbe helyezi az illetékes bíróság gazdasági hivatalánál működő letétkezelő csoportnál, az alperest a perből el kell bocsátani, és a per a felperes és az igénylő mint új alperes között folyik tovább . Ha a követelt dolog letétbe nem helyezhető (nem pénz, értékpapír stb.), akkor a korábbi alperest nem lehet a perből elbocsátani, és a perbe belépő az alperes pertársa lesz.

3. Elődmegnevezés

Ha az alperes ellen olyan jog iránt indítottak pert, amelyet ő más nevében gyakorol (pl. a haszonélvezőt vagy a bérlőt perlik a tulajdonjoggal kapcsolatos igény vonatkozásában), akkor ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. A harmadik személy elismerése esetén az eredeti alperest a felperes beleegyezésével el kell bocsátani, a pert pedig a felperes és a perbe belépő harmadik személy között kell folytatni .

4. Rosszul megjelölt alperes

Ha a felperes nem a megfelelő alperes ellen indította meg a pert, és ezt az elsőfokú eljárás során felismeri, kérelmére a bíróság az általa megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, a korábbi alperest pedig a perből elbocsátja. A perből elbocsátott alperes költségeiben a felperest kell marasztalni .

5. Pertárs perbelépése

A per során az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig pertársként beléphet a más által indított perbe pl. az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján maga is jogosult lett volna. Pl. valakinek a gondnokság alá helyezése iránt pert indíthat a házastársa, egyenesági rokona vagy testvére, tehát ha a pert csak a testvér indította, felperesi pertársként mellé beléphet az alperes házastársa, vagy gyereke, szülője stb. is.